2010. szeptember 21., kedd

Ez 2 het es ket szivmelengetø nota

Eljøtt megint az a idø, amikor ujat jegyzek be! Tudom, hogy hianyoltatok-annyira, hogy azt elmondani nem lehet.
Nem tudom, mit kellene megosztanom veletek, ugyanis az elmult ket hetben azon kivul, hogy resztvettem egy 5napos szeminariumon, nem tørtent semmi extra. Valamit azert megis irok a nepszerusegem es olvasoim megørzese vegett.
Ime:
Azutan, hogy az eløzø litaniamat køzhirre tettem, nem gondoltam, hogy a rakøvetkezø het egy csøppet elter majd a korabbiaktol. Konkertan: nem tørtent semmi. Minden napom-komolyan mondom-ugyanolyan volt. Semmi valtozatossag. Hogy mindenki tisztaban legyen a dolgokkal - ebresztø, reggeli, egy csøpp szusszanas, aztan rohanas a buszra, hogy meg idejeben beerjek a kavezoba; a kavezoban a szokasos tea es szendvics elfogyasztasa (valahogy ki kell birni ebedig), beszelgetes azokkal a vendegekkel, akikkel mar joban vagyok, ebed, majd folytatodik a tarsalgas; par biliardmerkøzes, zaras, ut vissza a koliba, vacsora, utana vissza a szobaba es fekves, punnyadas, mert masra nincs erøm. Vagy ha megis akadna, akkor megejtek egy kønnyed setat a kørnyeken. Ez igen jol szokott esni, mert az, hogy az ember fia megprobalja minden figyelmet arra forditani, hogy odafigyeljen a hozza kulføldiul szolo embertars minden szavara, neha megerøltetø bir lenni. Barmily´ furcsa, ez volt egy hetig. A hetveget kisebb-nagyobb megszakitasokkal ataludtam. Es kitakaritottam a furdøszobamat. Nem sok...
A rakøvetkezø heten pedig egy szeminariumon vettem reszt, ami viszont nagyon jo volt. Mar csak azert is, mert talalkoztam a tøbbi ønkentessel es tovabbi uj arcokat ismertem meg, akik egy masik fogadoszervezeten keresztul vannak itt. Jo volt kiszakadni azokbol a bizonyos szurke hetkøznapokbol.
Ahol voltunk, az egy testnevelesi nepføiskola Fyn szigeten. Csak es kizarolag gyønyøru kørnyek (nem tulzok), bazi nagy termek a megfelelø felszerelessel. Volt ott minden, mint a bucsuban. Ami viszont nagyon meglepett a hellyel kapcsolatban, az az volt, hogy ott mindent a diakok csinalnak-a føzest kiveve. Nem am takaritobrigad szedi øssze a mocskot a fiatalok utan, hanem maguk a diakok. Egyik etkezes sem hosszabb 20percnel. Reggeli utan a føepulet takaritasa a program 8:00-ig, utana kezdødik az oktatas es egyeb foglalkozasok. Mi kivulallok vegig ugy ereztuk magunkat, mint a katonasagban. Ott is minden a pontossagrol szolt (az oke, hogy a danok komolyan veszik az idøpontok betartasat, na de ennyire?). Ha peldaul nem voltunk ott idøben az etkezøben, nem jutott sok a jobol. Pedig milyen finom etkek køzul lehetett valogatni, ha szerencses volt az ember! A danoknal az etkezes a burgonya-sult hus-salata combo-ra epul. Ezt meg fel lehet dobni egy jo adag chili con carne-val adott esetben - ahogy ezt en is tettem egyik alkalommal. Nagyon erdekes, søt inkabb ugy fogalmaznek, hogy pikans izvilag volt az, amit a sult hus es a chili con carne adott (utana a gyomromnak annyira nem tetszett a dolog).
A szeminarium masrol sem szolt, csak a csapatepitesrøl, ami az utolso napra kisse unalmassa valt. De nem is megyek bele a panaszkodasba. Volt mas emlitesre melto dolog, ami inkabb helyet erdemel ebben a memoarban.
A trenerek nagyon jo arcok voltak. Az egyik køzuluk peldaul egy hatalmas "Jo napot kivanok"-kal udvøzølt. Nagyon kellemes gesztus volt. Azt mondta, hogy volt parszor Magyarorszagon, meg van par ottani ismerøse, akiktøl megtanult ezt-azt. Es gondolta, hogy jo benyomast fog kelteni ezzel.
Ketagyas szobakban laktunk, nekem egy osztrak srac volt a szobatarsam. Szerencsere nem az a magaban kuksolo kupak volt. Nagyon jol kijøttunk egymassal. Tegyuk hozza, hogy fogyasztani is tudott:D
Sportiskola leven hasznaljuk ki a lehetøsegeket - gondoltam mar megerkezesemkor. Masnap reggel fel7kor szobatarsammal ugy ugrottunk ki az agybol, mintha muszaj lett volna es rohantunk az uszodaba, hogy egeszseges emberek leven majd leuszunk par hosszt. Ebbøl persze nem lett semmi, mert talaltunk egy labdat es azzal szorakoztunk (dobaltuk azokat, akik az ugrodeszkarol csobbantak bele a medencebe). A viz olyan frissitø volt, hogy a hatralevø reggeleken - szobatarsammal ellentetben - inkabb aludtam fel oraval tøbbet, mintsem a hideg vizben pacsaljak. 
Deleløttønkent (a csapatepitesek utan, persze) mindenfele erdekes dolgokat csinaltunk. Peldaul: kreativ csoportmunka - kiallitast kellett kesziteni, melyben mindenki bemutatta a sajat projektjet. Csak adott eszkøzøkbøl lehetett dolgozni - mindenki kapott egy køzepes meretu kartondobozt, amelyet fel kellett disziteni zsirkreta, szines papir, ujsagokbol kivagott kepek segitsegevel. Volt ra egy orank. Persze itt nem csak az volt, hogy a csoportok amint elkeszultek, egymas utan prezentaltak, neem. Komolyan kellett venni azt biz´ az utolso szoig. Szlogent kellett kitalalni, valami figyelemfelkeltø plakatot kellett eszkabalni vagy valamilyen kisebb reklamot kellett eljatszani, hogy izgalmassa es ne egyhanguva valjek a dolog. Ezt en speciel kimondottan elveztem. 
Egyik delutan ellatogattunk Odense-be. Ott szuletett Hans Christian Andersen dan meseiro. Meglatogattuk a szuløhazat, melynek helyen ma muzeum all. Az idegenvezetønk nem a gyakorlott fajtabol valo volt, igy hat nem volt mas valasztas, minthogy paran magunk fedeztuk fel a muzeumban rejlø erdekessegeket.
Ittletem alatt arra kellett rajønnøm, hogy Daniaban az un. nagyvarosok - København-t kiveve - nem nagyobbak, mint Szekesfehervar vagy Debrecen. Ket dologban viszont igencsak elterøek - joval tisztabbak es minden varosban van egy "Broadway". 
Estenkent az iskola kulønbøzø termeiben, ha nem volt eppen foglalkozas, akkor ki lehetett probalni egy-ket sportot. Ilyenekre gondolok, mint a trambulinozas, falmaszas, de en inkabb maradtam a labdajatekoknal. Utobbi celokra hasznalhato terem akkora, hogy amikor beleptem, nem lattam a tulso veget. Hihetetlen nagy. A falon ez a felirat allt: "øsszesen 981 ember kepes kenyelmesen sportolni ebben a teremben". En ezt azert egy kicsit tulzasnak ereztem. de ha az okosok ezt allitjak, hat legyen.
A trenereink kikøtøttek, hogy mivel mi is az iskolaban tøltjuk azt a par napot, nincs kocsmazas es alkoholizalas a diakokra valo tekintettel. Kocsma raadasul nem is volt Ollerup-ban. Az ivast persze nem tudtuk megallni es elmasztunk a legkøzelebbi es egyetlen boltba es a biztonsag kedveert estenkent egy-ket sørt becsempesztunk magunknak a rezidenciankra, hogy az ilyenkor køtelezø szobabulin legyen mi oldja a gatlasokat. Utolso este volt egy leegyszerusitett activity-party (csak mutogatni kellett) pont a szobabuli alkalmabol. Par szo amit ki kellett - volna - talalni: ananasz, generator, kommunista, koala, ovszerautomata, a kinai nagy fal. Hihetetlen jol ereztuk magunkat.
Az utolso programok csak az øsszegzesrøl es a pakolasrol meg az ekkor szokasos esemenyekrøl szoltak-telefonszam- es e-mail cim-csere, esetleg facse felhasznalonev-csere. Nem volt valami szivderitø eljønni es bucsuzkodni. De az elet megy tovabb. 
A "hazaut" eleinte egy kicsit para volt, mert az idøjaras nem azt a laza zaport adta, ami megszokott, hanem egy jo adag zivatar hullott ala az egbøl kb. fel oran keresztul megallas nelkul. A vonatom kesett is emiatt, ami miatt azt hittem, hogy nem erem el a csatlakozast. A csatlakozasra 5 percem volt a jegyem szerint. De hala a dan køzlekedesi rendszernek, minden klappolt.
Pentek ota meg megy minden a megszokott kerekvagas szerint.

meg hallotok rolam

2010. szeptember 4., szombat

I Aarhus

Majdnem egy hete mar Aarhus-ban vagyok. Tøk jo! Viszont minden kezdet nehez-tartja a mondas.
Szoval hetfø kora reggel (kb.7-50kor) hatamra vettem nem csekely utipoggyaszomat, es elindultam Aarhus-ba. Az ut InterCity-vel majdnem 3 ora, ami egy ilyen kis orszagban, mint Denmark, szerintem hosszu ut. Az viszont mar mas kategoria, hogy ez a hosszu ut nagyon is kenyelmes volt. Itt a vonatok olyan felszereltek, hogy nagyon!Az utas csak azon a helyen ulhet, amit korabban lefoglalt. Mindenkinek megvan a pontos helye. Ez abban nyilvanul meg, hogy ahova szol a jegy, ott fej felett villog a kis digitalis kijelzø, hogy adott utas honnan hova utazik. Elteveszteni sem lehet a helyedet. Tovabba WiFi is van a vonatokon(valamint minden tømegkøzlekedesi eszkøzøn-de ez szerintem tøbbeknek nem ujdonsag).
Az allomason vart ram a supervisorom: "Hej, Laki! Pleased to meet you!" Azt hitte, hogy a vezeteknevem a keresztnevem, mert valami szamukra fontos papirt a magyar helyesirasi szabalyoknak megfeleløen szignoztam, nem pedig a nemzetkøzien elfogadott modszerrel(keresztnev,vezeteknev). Egy kicsit vicces szituacio volt. A supervisorom elvitt a szolgalati helyemre. Itt bemutatott minden fontos szemelynek - a konyhafønøktøl az igazgatoig mindenkinek. Itt is azt gondolta mindenki, hogy Laki a keresztnevem, de ezen gyorsan valtoztattak, miutan bemutatkoztam nekik. Lefutottuk a køtelezø vicceskedøs-hangulatjavitos poenokkal teletuzdelt kørøket, mutatva, hogy itt szinte minden megengedett bizonyos hatarig. Csak kicsit furcsan neztek ram, amikor nem talaltam nevetni az egyik - szerintuk poenos - elszolason. Azt viszont tenyleg meg kell hagyni, hogy nagyon aranyosak es segitøkeszek. Kaptam tøluk egy laptop-ot es egy szolgalati mobilt, hogy ne a magyarorszagi telefonomat hasznaljam az itteni hivasaimra. Søt meg egy biciklit is inteznek nekem a kønnyebb køzlekedes vegett. Mikor mindezt felkinaltak, azt se´ tudtam mit csinaljak hirtelen magammal. Elmegy egy gyerek hozzajuk abbol az ehes orszagbol (I´m a hungry hungarian) es tessek, csak magaval kell foglalkoznia-megtanulni a nyelvet es beilleszkedni. Oriasi!:D
A kavezoba beterø emberek elsø latasra ijesztøek voltak, de mara mar mas a helyzet. Nagyon zarkozottak, nehezen lehet veluk szoba elegyedni. Føleg køzel-keletiek vannak, øk alkotjak a vendegek tøbbseget a kavezoban - annak ellenere, hogy par napig meg tart a Ramadan.
Mondhatni egy kicsit baratsagosabban kezelnek, miutan nemelyikukkel sikerult par szot beszelni.
Røgtøn a bemutatasom alkalmabol az egyik øregfoszer(aki amint meghallotta, hogy egy kicsit tudok gitarozni) keritett a føld alol egy mandolint es egy gitart azert, hogy egyutt zeneljen velem par dal erejeig. Ebbøl persze semmi sem lett, mert ø nem tudta eljatszani, amit en igen, en pedig nem tudtam eljatszani, amit ø igen. De latszott rajta, hogy nagyon ørul annak, hogy konyitok valamelyest a muzsikalashoz. Ugyanø masnap ebed køzben hasznos es nagyon erdekes hely-es kortørteneti eløadast tartott.
E het keddje ota minden napomat azzal zartam, hogy egy masik vendeggel (ø is valami køzel-keleti orszagbol szarmazo ember) harcba szallok billiardozasban. Eredmeny: van meg mit tanulni az ellenfelemtøl, ugyanis a jatektudasom billiardban egyenlø a nullaval. De nem remenytelen a helyzet.
Essek par szo a lakhelyemrøl. A szallasom egy kollegiumi szoba egy føiskolan. Teljesen korrekt hely: egyedul vagyok egy ketagyas, (furdøszoba+wc incl.) szobaban. Pontosan nyugatra nez az ablakom, es valami csodalatos innen nezve a naplemente.
A koleszban kapok reggelit meg vacsorat, ebedhez pedig a kavezoban jutok.
A beilleszkedes eddig nagyon nehezen megy, ugyanis itt nem mindenki akar intenziven angolul beszelni. De megertik es keszseggel allnak rendelkezesemre, ha valami irant erdeklødøm. Ma peldaul megtudtam, hogy van a koli egyik epuleteben egy szauna. Hol van ilyen M.o-n barmelyik felsøoktatasi diakszalloban? Tovabba van itt egy hangszeres szoba ket dobszettel, hangfalakkal, erøsitøkkel, gitarokkal, zongorakkal es egyeb mas instrumentumokkal. Maga az epulet annyira nem szep, viszont a kørnyeke annal inkabb. Gyønyøru gondozott park, a føiskola møgøtt strandrøplabdapalya es fuves focipalya, valamint van egy kis toval is rendelkezik a suli. Elsø latasra nem tunik oktatasi intezmenynek.
Aarhus deli resze - ahol lakom - egy altalanos kulvarosra emlekeztet. Søt, inkabb egy nagy falura, ahol van helyijarat es emeletes hazak. Nagyon nyugodt hely, alig lehet embert latni, pedig igencsak belakott kørnyek. Kivaloan alkalmas vacsora utani setak lebonyolitasara. A belvaros nincs messze, kb 10perc busszal. A tengerpart sincs tavolabb mint 2km.  Az itteni emberek el vannak ragadtatva ettol a varostol. Mindenkinek -  akivel Aarhus-rol beszeltem - az a meggyøzødese, hogy Aarhus sokkal jobb, mint København, mert kisebb, nyugodtabb es nem annyira zsufolt. Hat igen, majd meglatom, hogy milyen. Be kell valljam, eddig meg nem vettem a faradsagot, hogy beutazzak a centerbe,de dolgozom az ugyøn.

Elmenyeim meg igencsak korlatozott szamuak, de ami kesik, nem mulik.
addig is:tanc

2010. augusztus 27., péntek

Eltelt egy hét

A mai nappal tulajdonképpen megkezdődött a tényleges önálló élet Dániában.Vége az intro-szemináriumnak, szélednek szét az emberek, stb. De a társaság fele Koppenhágában marad - mert itt van a szolgálati helye. Eme emberek javarészt németek, akik igen jófejek és nagy mennyiségű fogyasztásra képesek a sör terén...
Ha már a fogyasztásnál vagyok, meg kell említenem, hogy mindig ennünk kellett - na nem azért, mert éhesek voltunk, hanem mert nem tudtak már mit kitalálni nekünk. Ennek én speciel kifejezetten örültem. Csak az volt a baj, hogy mindig sietni kellett.
De most, hogy vége a szeminárnak, nem tudom hogyan tovább(leginkább a kajálással). Itt Koppenhágában semmit sem tudok elintézni, csak a lakhelyemhez legközelebbi hivatalban tudok ügyintézni.
Elméletileg hétfőn kell Aarhus-ba mennem, de lehet, hogy csak szerda lesz belőle. Amúgy örülök, hogy a hétvégét még itt tölthetem, mert lehet sightseeing-elni. A főváros nagyon szép. A legfontosabb nevezetességük, a Kis hableány szobra azonban pont Hong-Kongban van az Expo-n:S
Koppenhágát csak ajánlani tudom! Tejjel-mézzel folyó Kánaán. Itt minden megtalálható.Hímnemű olvasóim, ha valamelytek idetéved, számoljon azzal, hogy a jó nők úgy hemzsegnek itt, mint a pingvinek télvíz idején. A sörmennyiségből pedig Dunát lehet rekeszteni! Csak Carlsberg és Tuborg, ami közül választani lehet a legtöbb supermarket-ben.
Röviden: itt nem lehet unatkozni.

Kedves felebarátaim, képekkel egyenlőre még nem tudok szolgálni. Azonban van itt valami, ami a mégis szórakozás tárgyát képezi.

I'll be back

2010. augusztus 20., péntek

Az elso elmenyek

Kicsit durva mar az elejen ugy irni, hogy nincsenek ekezetek a billentyuzeten, sot az ipszilon es a z betu is fel van cserelve. De ez maradjon az en bajom. Roviden az eddig tortentekrol: megtortent az elso repuloutam-mit ne mondjak, majd szetrohogtem az agyam felszallaskor, leszallaskor pedig beindult a gyomrom es majdnem elhanytam magam. Amugy hihetetlen jo volt! Sajnos megkaptam az elso pofont is(akkora mokkam van, mint egy ping-pong labda. Egyenlore meg nagyon nehez egyfolytaban angolul szovegelni... Azt se tudom, hol all a fejem. Olyan faradt vagyok, hogy remelhetoleg nem kell szamolgatnom a baranykakat elalvas elott :)
Kedves blogom, ezennel zarom elso komoly bejegyzesem sorait.
Az ehhez kapcsolodo szam pedig a pofonomrol jutott eszembe.
Jo szorakozast hozza!
med venlig hilsen

2010. augusztus 16., hétfő

Indulás előtt...

Íme elkészült a várva várt oldal! Meleg szívvel ajánlom mindazoknak, akik rendszeres olvasóim lesznek. És persze azoknak is, akik nem.
Ami a működést illeti: a napi rendszerességű bejegyzés-frissítést ne várja senki, mert nem lesz.
Viszont minden új bejegyzésemet igyekszem majd egy odaillő "zeneművel" megspékelni - előre látom, hogy ez nem mindenkinek fog tetszeni. De mindegy is. A lényeg, hogy az élménybeszámolóimat itt megtaláljátok. És természetesen ha felmerül bennetek bármiféle kérdés, tegyétek fel nyugodtan, igyekszem rá válaszolni (vagy nem).
Üdv

Az ígért zenei csemege