Udv, kedves olvasoim! Ujra itt. Az eløzø heten olyan uresseg volt a koliban es az iskolaban, hogy mar-mar feltem vegigmenni a folyosokon. Ennek nem mas, mint az øszi szunet volt az oka. Egyedul az internacionalisaknak volt tanitas 3 nap erejeig. Ezzel tulajdonkeppen nem is volt gond. Csak a konyha mukødesevel. Az meg O.K., hogy hetvegen nem føztek az ittmaradottakra. Amig viszont a nemzetkøziek az iskolaban tartozkodtak, azalatt sem volt teljeskøru a konyhai szolgaltatasnyujtas. Reggelire akadt valamicske a szokasos kukoricapehely-mazsola-tej kombobol, de a vacsorat nem mertek olyan bøven, mint mas atlagos hetkøznapokon. Amugy ez sem okozott tulsagosan nagy problemat, mert a kavezobol ugy ellattak minden nap vacsoraval, hogy szinte alig birtam elhozni. Lenyeg a lenyeg, nem haltam ehen.
Az idøjaras azonban mar tenyleg nem sorolhato a kellemesen elviselhetø kategoriaba. Ugy bekøszøntøtt a tipikus dan øsz (efterår - ahogy itt nevezik), hogy køpni-nyelni nem tudtam. Persze jøttek a szokasos jelensegek, mint elsargult es lehullo falevelek, de a hømerseklet-valtozas, papam! Az volt a "nem semmi". Mostanra meg meg inkabb. Ahogy azt multkor emlitettem, røpkødnek a minuszok, raadasul egyre surubben. Ami mellett pedig nem lehet elmenni, az az esøzes. Mieløtt kijøttem volna Daniaba, szamitottam ra, hogy nem eppen a legkellemesebb idøjaras var majd ram, de hogy ennyire rossz legyen. Sokszor eløfordul, hogy verøfenyes napsutesre ebredek, majd delben ugy esik, hogy nem akar elallni, hazafelejøvet ujra napsutes(szerencsere), este pedig ujra esik masnap reggelig. Szamomra ez meg nem olyan dolog, amihez kønnyen hozza lehet szokni.
Pozitivumot is tudok emliteni. Ujabban szokasomma valt a TV-nezes. Ertem ezalatt a dan TV-csatornak bamulasat (lehet, hogy egy kicsit kesøn, de jobb kesøbb, mint soha). Az egyik legkønnyebb ut, hogy megtanuljam a nyelvet. Egyik kedvencem a sportkøzvetites. Szinte ertem, hogy mit mond a kommentator. Ez a "szinte" azonban csak par alapvetø informaciot takar. Gondolok itt pl. a szamokra es az ehhez kapcsolodo statisztikara. Masik kedvencem - es egyben a leghasznosabb - az amerikai sorozatok nezese. A danokrol tudni kell, hogy nem szinkronizalnak. Minden feliratozva van. Tøbbek køzøtt ezert van az, hogy itt a legtøbb ember meg tudja ertetni magat angolul. Es ez jo.
Most kivetelesen (de nem teljesen) magyar produkciora rophatjatok.
ApukA fra Aarhus
2010. október 25., hétfő
2010. október 17., vasárnap
Kezd egyre hidegebb lenni
Ujabb het telt el, meghozza nagyon gyorsan. A biciklis køzlekedest mar majdnem megszoktam egyetlen aprosagot kiveve - az esøben biciklizest. Es az a legrosszabb az egeszben, hogy ilyenbøl egyre tøbb lesz, elørelathatolag. Ezen a heten a bowling sajnos elmaradt, mert aznap a kavezo vezetøsegenek valamilyen egynapos tovabbkepzes es ertekezlet volt. Nekem ezen nem kellett resztvennem - nem is ertettem volna szinte semmit az egeszbøl -, ezert volt egy szabadnapom, amit arra hasznaltam fel, hogy kialudtam magam. Azert a rendszeres testmozgas sem maradhat el, a szabadnap pedig nem csak a lustalkodasrol kell, hogy szoljon! A mar-mar szokasossa valo kedd esti tømegsport ezuttal a floorball-rol szolt. Megjegyzem, nem lett a kedvenc sportagam, de jol ereztuk magunkat. A nap levezetesekent pedig ket srac megtanitott danul orat olvasni. Eløszør neheznek tunt, de nagy meglepetesemre hamar megtanultam. Kicsit hasonlit a magyar modszerre (itt is azt mondjak, hogy pl.fel øt, nem pedig azt, hogy 30perccel mult 4ora), de ugyanugy megtalalhato benne a nemet es az angol "oraolvasasi eljaras". Azota a ket cimbora amikor meglat, elsø kerdesuk egybøl ez: "Zsombor! Hvad er klokken?" En meg igyekszem megfelelni a kerdesre. Es jo ut arra, hogy tøkeletesen megtanuljak danul orat olvasni. Kezdetnek azert ez is megteszi.
A føiskolan tanulo internacionalis csoport tiszteletet tette a kavezoban par ora erejeig. Az egyik "fønøkøm" tartott nekik egy eløadast, amit en is meghallgattam. Utana megebedeltettuk øket. A mandolinos øreg foszer amint meglatta a csoport lany tagjait, egybøl elkezdte csapni nekik a szelet. Leginkabb a magyar kislanyra volt rakattanva. A nap hatralevø reszeben masrol sem birt kerdezøskødni, csak a magyar lanyrol.
A minap gondoltam egyet es lementem a zeneszobaba, hogy megpengessem a bass gitart. Nem telt el 10perc sem es ket føiskolas srac azzal a keressel zavarta meg a "gyakorlasomat", hogy hadd szalljanak be øk is a muzsikalasba. En mondatm nekik, hogy nem banom, majd kisul beløle valami.
Nekilattunk jammelgetni. Jatszottunk Slayer-t, Ozzy Osbourne-t, Metallica-t, Ac/Dc-t. De jatszottunk sajatot is - a gitaros srac feldobott egy dallamot, a dobos srac rautøtt valami odailløt en meg elkisergettem øket a bass gitar segitsegevel. Annyira jol sikerult ez a kis happening, hogy abba sem akartuk hagyni. Egy laza groove-os temat nyomtunk. A gitaros gyerek jo szolokat tekert, de a dobos olyan dolgokat szurt cifrazaskent, hogy køpni-nyelni nem tudtam. En semmi extrat nem csinaltam, de hat nem is a basszusgitaros feladata a dolgok tovabbdiszitese. Kørulbelul egy oran keresztul døngettuk a rakkendrollt, es ami azt illeti, az egesz nagyon jot tett a lelki vilagomnak:)
A tegnapi nap tovabbi esemenyeihez hozzatartozik, hogy az iskola diszterme egy eskuvønek adott helyszint. Maga az esemeny nem volt valami hatalmas. Szerintem nem voltak 50 fønel tøbben. Daniaban egy eskuvø nem eppen arrol szol, hogy a nasznep makkonyareszegre issza magat meg hasonlo dolgok. Nem. Itt mindenki csak beszelget egymassal, køzøs jokivansagok, nehany sør, aztan ugy hajnali 2ora kørul mar mindenki vagy uton van hazafele vagy eppen keszul lefekudni. Hat igen, nem Magyarorszagon vagyunk.
Ami az idøjarast illeti - itt mar annyira øsz van, hogy lassan mar a telikabatot kell hordani, hogy meg ne fagyjak. Tovabba estenkent egyre tøbbszør røpkødnek a minuszok odakint. Remelem, hogy meg felmelegszik az idø a tel beallta eløtt. Bar ki tudja, hiszen Skandinaviaban vagyok.
A mai sztorizgatashoz egy ittenivel tudok hozzajarulni.
A føiskolan tanulo internacionalis csoport tiszteletet tette a kavezoban par ora erejeig. Az egyik "fønøkøm" tartott nekik egy eløadast, amit en is meghallgattam. Utana megebedeltettuk øket. A mandolinos øreg foszer amint meglatta a csoport lany tagjait, egybøl elkezdte csapni nekik a szelet. Leginkabb a magyar kislanyra volt rakattanva. A nap hatralevø reszeben masrol sem birt kerdezøskødni, csak a magyar lanyrol.
A minap gondoltam egyet es lementem a zeneszobaba, hogy megpengessem a bass gitart. Nem telt el 10perc sem es ket føiskolas srac azzal a keressel zavarta meg a "gyakorlasomat", hogy hadd szalljanak be øk is a muzsikalasba. En mondatm nekik, hogy nem banom, majd kisul beløle valami.
Nekilattunk jammelgetni. Jatszottunk Slayer-t, Ozzy Osbourne-t, Metallica-t, Ac/Dc-t. De jatszottunk sajatot is - a gitaros srac feldobott egy dallamot, a dobos srac rautøtt valami odailløt en meg elkisergettem øket a bass gitar segitsegevel. Annyira jol sikerult ez a kis happening, hogy abba sem akartuk hagyni. Egy laza groove-os temat nyomtunk. A gitaros gyerek jo szolokat tekert, de a dobos olyan dolgokat szurt cifrazaskent, hogy køpni-nyelni nem tudtam. En semmi extrat nem csinaltam, de hat nem is a basszusgitaros feladata a dolgok tovabbdiszitese. Kørulbelul egy oran keresztul døngettuk a rakkendrollt, es ami azt illeti, az egesz nagyon jot tett a lelki vilagomnak:)
A tegnapi nap tovabbi esemenyeihez hozzatartozik, hogy az iskola diszterme egy eskuvønek adott helyszint. Maga az esemeny nem volt valami hatalmas. Szerintem nem voltak 50 fønel tøbben. Daniaban egy eskuvø nem eppen arrol szol, hogy a nasznep makkonyareszegre issza magat meg hasonlo dolgok. Nem. Itt mindenki csak beszelget egymassal, køzøs jokivansagok, nehany sør, aztan ugy hajnali 2ora kørul mar mindenki vagy uton van hazafele vagy eppen keszul lefekudni. Hat igen, nem Magyarorszagon vagyunk.
Ami az idøjarast illeti - itt mar annyira øsz van, hogy lassan mar a telikabatot kell hordani, hogy meg ne fagyjak. Tovabba estenkent egyre tøbbszør røpkødnek a minuszok odakint. Remelem, hogy meg felmelegszik az idø a tel beallta eløtt. Bar ki tudja, hiszen Skandinaviaban vagyok.
A mai sztorizgatashoz egy ittenivel tudok hozzajarulni.
2010. október 10., vasárnap
Csak øsszejøtt
Olvasoim az Urban! Egy kisebb szamolgatas utan azzal szembesultem, hogy tøbb mint 50 napja vagyok Daniaban. Ugy elrepultek a napok, hogy eszre sem vettem. Øsszefoglalni azonban nehezen lehetne ezt a "røvid" idøszakot, mivel annyi minden tørtent. Bar azert egy aprocska tømondattal megis megilletem: It was LEGEN-wait for it-DARY!:):)
Vegre valahara megkaptam a bringamat is. Vadiuj mountain bike, igaz, nem a legprofibb, de arra kivaloan megfelel, hogy a kavezo es a kolesz køzøtt eltekergessek. Nekem termeszetesen egy arva fityingembe sem kerult, de azert az ararol megsem beszelnek, ha nem haragszotok. Ami viszont a mindennapi bringaturamat illeti - napi 17km-t lenyomni a dan idojaras viszontagsagainak kiteve, ami nem tartozik a legkellemesebb erzesek køze. Føleg az nem, hogy gurulnek le a lejtøn, de akkora a szembeszel, hogy meg akkor is tekerni kell. Panaszra azonban nincs okom, mert a bringas utazast en valasztottam. Egyreszt sokkal egeszsegesebb es szo szerint megcombosodok tøle egy kicsit, masreszt pedig hihetetlenmod felfrissit es kikapcsol, ami føleg a kavezobol hazafele jøvet egy csøppet jol esik.
Az elmult heten megtørtent velem az, amit meg almomban sem gondoltam: bowling-ozni voltunk a kavezobol par vendeggel es a supervisorommal. Volt egy edzø vagy valami segitø-tanacsado, aki amint meglatta, hogy hogyan jatszom, azzal allt elø, hogy ha egy kicsit fejlødøk, ki akar allni ellenem egy merkøzes erejeig. Amugy segitøkesz volt a foszer - felhivta a figyelmem a hibaimra, megmutatta milyen a szabalyos guritas, elmagyarazott egy-ket fontos szabalyt, stb.
Ugyanazon a napon a koleszbol jo nehanyan megeresztettunk a nap levezetesekent egy laza sportestet- røplabda es foci, de errøl mar legutobb is szot ejtettem.
A kavezoba a het vegere uj biliard-asztal kerult, amit "frissibe" fel is avattunk allando ellenfelemmel - a valtozatossag kedveert vereseggel tavoztam az asztaltol.
A bringa mellett a masodik legjobb dolog az volt az elmult hetben, hogy a szallasomon levø csocso - asztalhoz vegre labda is kerult, szoval a csocsozasi hajlamaimat is ki tudtam elni par "alaptrukk" felelevenitese erdekeben.
Røvidre zarva a beszamolot: a møgøttem levø het szinte masrol sem szolt, csak a testmozgasrol.
De ami azt illeti, egyre jobban hianyzik a zsiros kenyer lilahagymaval diszitve...
Es mivel a bowling is felkerult a listara...
Vegre valahara megkaptam a bringamat is. Vadiuj mountain bike, igaz, nem a legprofibb, de arra kivaloan megfelel, hogy a kavezo es a kolesz køzøtt eltekergessek. Nekem termeszetesen egy arva fityingembe sem kerult, de azert az ararol megsem beszelnek, ha nem haragszotok. Ami viszont a mindennapi bringaturamat illeti - napi 17km-t lenyomni a dan idojaras viszontagsagainak kiteve, ami nem tartozik a legkellemesebb erzesek køze. Føleg az nem, hogy gurulnek le a lejtøn, de akkora a szembeszel, hogy meg akkor is tekerni kell. Panaszra azonban nincs okom, mert a bringas utazast en valasztottam. Egyreszt sokkal egeszsegesebb es szo szerint megcombosodok tøle egy kicsit, masreszt pedig hihetetlenmod felfrissit es kikapcsol, ami føleg a kavezobol hazafele jøvet egy csøppet jol esik.
Az elmult heten megtørtent velem az, amit meg almomban sem gondoltam: bowling-ozni voltunk a kavezobol par vendeggel es a supervisorommal. Volt egy edzø vagy valami segitø-tanacsado, aki amint meglatta, hogy hogyan jatszom, azzal allt elø, hogy ha egy kicsit fejlødøk, ki akar allni ellenem egy merkøzes erejeig. Amugy segitøkesz volt a foszer - felhivta a figyelmem a hibaimra, megmutatta milyen a szabalyos guritas, elmagyarazott egy-ket fontos szabalyt, stb.
Ugyanazon a napon a koleszbol jo nehanyan megeresztettunk a nap levezetesekent egy laza sportestet- røplabda es foci, de errøl mar legutobb is szot ejtettem.
A kavezoba a het vegere uj biliard-asztal kerult, amit "frissibe" fel is avattunk allando ellenfelemmel - a valtozatossag kedveert vereseggel tavoztam az asztaltol.
A bringa mellett a masodik legjobb dolog az volt az elmult hetben, hogy a szallasomon levø csocso - asztalhoz vegre labda is kerult, szoval a csocsozasi hajlamaimat is ki tudtam elni par "alaptrukk" felelevenitese erdekeben.
Røvidre zarva a beszamolot: a møgøttem levø het szinte masrol sem szolt, csak a testmozgasrol.
De ami azt illeti, egyre jobban hianyzik a zsiros kenyer lilahagymaval diszitve...
Es mivel a bowling is felkerult a listara...
2010. október 2., szombat
tøbbet ilyen nem lesz-remelem
Hej! Mar tøbb mint egy honapja tengetem aprocska eletem megszamlalt napjait ebben a gyønyøru es egyre szelesebb orszagban. A szellel termeszetesen probalok megbekelni es azzal is, hogy a danok minden etelt salataval fogyasztanak. Komolyan mondom, attol felek, ha egyszer majd arra kerul a sor, hogy megføzøk nekik valami gulyast vagy pørkøltet, meg ahhoz is øsszedobnak egy laza ananaszos-koktelparadicsomos zøldsegtalat. Ez persze nem felhaborito - meg ha annak tunik is - hanem egyszeruen csak furcsa. Amugy hamar meg lehet szokni ezt a salataevest. Mar ott tartok lassan, hogy ha nem tudok salatat enni az ebedem vagy a vacsoram melle, akkor az nem nyujt olyan gasztronomiai kielegulest.
A kajalos temat egy idøre most felreteszem.
Az elmult ket hetben mar tøbb izgalmas esemeny tørtent, mint amire szamitottam. Bele is csapok a køzepebe. Szeptember 21.: tengeri hajokazas. A kavezobol indultunk kb. 13-an vendegek, a supervisorom es en. Az idøjarassal a nagyon erøs szelfujason kivul semmi gond nem volt. Meg a nap is sutøtt, ami øsszel itt ritkasagszamba megy. Egy olyan kis hajot sikerult kifogni tengeri turazasra, ami a legenda szerint mar a II. vilaghaboruban is letezett es Nemetorszagbol menekulø zsidokat szallitott at Nagy-Britanniaba. A "høscselekedetek" utan pedig halaszatra hasznaltak. Az egyik øregbacsika, aki valamelyest kepben van a dan halaszatban, halkan megjegyezte nekem, hogy mar csak a setahajokaztatasbol elnek az un. halaszok, mert mar alig van hal az aarhus-i kikøtøben es annak køzeleben. Azert volt par bator vallalkozo szellemu a kis csoportunkban, aki megprobalkozott azzal, hogy kifogja a nagyfeju viziszørnyet azokkal a zsebhorgasz felszerelesekkel, amiket az idegenvezetøk keszitettek nekunk. Az eredmeny kettø darab max.10cm-es halacska lett. Mindezek ellenere egy csodalatos elmennyel gazdagodhattunk mi resztvevøk. Føleg en, mert most vettem reszt eletemben eløszør ilyesfajta dologban.
A tenger eløvilagabol a ket kishal mellett a meduzak is tiszteletuket tettek. Annyian voltak es meg vannak is meg most is, mint egen a csillag. Csodalatos es egyben egy kicsit ijesztø latvany volt, ahogy a vizben fel- majd eltuntek. A tovabbi elemzesbe inkabb nem megyek bele biologia-tanulmanyaim hianyossagai miatt es amiatt is, hogy ne untassalak Titeket:)
Majd´ elfelejtettem: meglatogattam Aarhus belvarosat - vegre. Nem lehet szavakba ønteni, ami latvany elem tarult, de probalkozni azert lehet. Ahogy athaladtam a kulvaroson, egyvalami nagyon meglepett - a panelhazak nelkuli lakotelepek kepe. Megoldottak egyszeru tarsashazak allitasaval. A belvarost a pesti belvaroshoz tudom hasonlitani, csak itt a hazak feleakkorak es fele olyan mocskosak. Hihetetlen, hogy itt minden ennyire rendben van tartva. Bocs, hogy ezt a "tiszta Dania"-t mindig felhozom, de a tenyek ønmagukert beszelnek.
Tovabba olyan kis utcakra is ratalaltam, amin amikor vegigmentem, teljesen az az erzesem tamadt, hogy egy faluban setalok. Egyszeru kis hazikok alkottak az utcakepet.
A belvarostol kb.5perc setara talaltam egy parkot egy folyoval a køzepen (a folyo tøbb, mint valoszinu a tengerbe fut). El is uldøgeltem ott egy darabig. Azon gondolkodtam, hogy most tenyleg Dania masodik legnagyobb varosaban vagyok? Egyedul a latvany utalt erre.
Az elmult egy het vegre a cimbizesrøl szolt. A føiskola erre a szemeszterre nemzetkøzi evfolyamot is inditott. Vannak køzøttuk a vilag legeldugottabb reszeirøl "diakok" (20-48 evesek):Kamerun, Ghana, Sri Lanka, India, Japan, Kina. A legkellemesebb meglepetes pedig Magyarorszag egy szombathelyi lany kepviseleteben. El sem tudjatok hinni milyen jo volt ujra magyar szot hallani hosszu idø utan!
Most, hogy a nemzetkøzi diakok is itt vannak, a køzøssegi elet is egyre aktivabb. Egyre tøbb lehetøseg van pl. sportolasra es egymas megismeresere. Eddig csak az volt, hogy az embereket alig lehetett latni, mert mindenki a sajat dolgaval volt elfoglalva. Bevallom, en sem voltam tul aktiv, meg az, hogy en az egesz napomat a kavezoban tøltøm es csak vacsorara erek vissza, kicsit megneheziti a dolgaimat. Ezaltal alig ismertem eddig csak 2 vagy 3 embert. Mara mar mas a helyzet, szerencsere.
Egyeløre ennyi futotta...
Ami pedig a eletjeladast illeti - bocsanatkeressel tartozom, hiszen elhanyagoltam az utobbi idøben høn szeretett blogomat. Igerem, a køvetkezø bejegyzesemig nem fogok es Nektek sem kell ket hetet varni.
Hamarosan ujra itt!
A dal pedig a hajokazasrol jutott eszembe.
A kajalos temat egy idøre most felreteszem.
Az elmult ket hetben mar tøbb izgalmas esemeny tørtent, mint amire szamitottam. Bele is csapok a køzepebe. Szeptember 21.: tengeri hajokazas. A kavezobol indultunk kb. 13-an vendegek, a supervisorom es en. Az idøjarassal a nagyon erøs szelfujason kivul semmi gond nem volt. Meg a nap is sutøtt, ami øsszel itt ritkasagszamba megy. Egy olyan kis hajot sikerult kifogni tengeri turazasra, ami a legenda szerint mar a II. vilaghaboruban is letezett es Nemetorszagbol menekulø zsidokat szallitott at Nagy-Britanniaba. A "høscselekedetek" utan pedig halaszatra hasznaltak. Az egyik øregbacsika, aki valamelyest kepben van a dan halaszatban, halkan megjegyezte nekem, hogy mar csak a setahajokaztatasbol elnek az un. halaszok, mert mar alig van hal az aarhus-i kikøtøben es annak køzeleben. Azert volt par bator vallalkozo szellemu a kis csoportunkban, aki megprobalkozott azzal, hogy kifogja a nagyfeju viziszørnyet azokkal a zsebhorgasz felszerelesekkel, amiket az idegenvezetøk keszitettek nekunk. Az eredmeny kettø darab max.10cm-es halacska lett. Mindezek ellenere egy csodalatos elmennyel gazdagodhattunk mi resztvevøk. Føleg en, mert most vettem reszt eletemben eløszør ilyesfajta dologban.
A tenger eløvilagabol a ket kishal mellett a meduzak is tiszteletuket tettek. Annyian voltak es meg vannak is meg most is, mint egen a csillag. Csodalatos es egyben egy kicsit ijesztø latvany volt, ahogy a vizben fel- majd eltuntek. A tovabbi elemzesbe inkabb nem megyek bele biologia-tanulmanyaim hianyossagai miatt es amiatt is, hogy ne untassalak Titeket:)
Majd´ elfelejtettem: meglatogattam Aarhus belvarosat - vegre. Nem lehet szavakba ønteni, ami latvany elem tarult, de probalkozni azert lehet. Ahogy athaladtam a kulvaroson, egyvalami nagyon meglepett - a panelhazak nelkuli lakotelepek kepe. Megoldottak egyszeru tarsashazak allitasaval. A belvarost a pesti belvaroshoz tudom hasonlitani, csak itt a hazak feleakkorak es fele olyan mocskosak. Hihetetlen, hogy itt minden ennyire rendben van tartva. Bocs, hogy ezt a "tiszta Dania"-t mindig felhozom, de a tenyek ønmagukert beszelnek.
Tovabba olyan kis utcakra is ratalaltam, amin amikor vegigmentem, teljesen az az erzesem tamadt, hogy egy faluban setalok. Egyszeru kis hazikok alkottak az utcakepet.
A belvarostol kb.5perc setara talaltam egy parkot egy folyoval a køzepen (a folyo tøbb, mint valoszinu a tengerbe fut). El is uldøgeltem ott egy darabig. Azon gondolkodtam, hogy most tenyleg Dania masodik legnagyobb varosaban vagyok? Egyedul a latvany utalt erre.
Az elmult egy het vegre a cimbizesrøl szolt. A føiskola erre a szemeszterre nemzetkøzi evfolyamot is inditott. Vannak køzøttuk a vilag legeldugottabb reszeirøl "diakok" (20-48 evesek):Kamerun, Ghana, Sri Lanka, India, Japan, Kina. A legkellemesebb meglepetes pedig Magyarorszag egy szombathelyi lany kepviseleteben. El sem tudjatok hinni milyen jo volt ujra magyar szot hallani hosszu idø utan!
Most, hogy a nemzetkøzi diakok is itt vannak, a køzøssegi elet is egyre aktivabb. Egyre tøbb lehetøseg van pl. sportolasra es egymas megismeresere. Eddig csak az volt, hogy az embereket alig lehetett latni, mert mindenki a sajat dolgaval volt elfoglalva. Bevallom, en sem voltam tul aktiv, meg az, hogy en az egesz napomat a kavezoban tøltøm es csak vacsorara erek vissza, kicsit megneheziti a dolgaimat. Ezaltal alig ismertem eddig csak 2 vagy 3 embert. Mara mar mas a helyzet, szerencsere.
Egyeløre ennyi futotta...
Ami pedig a eletjeladast illeti - bocsanatkeressel tartozom, hiszen elhanyagoltam az utobbi idøben høn szeretett blogomat. Igerem, a køvetkezø bejegyzesemig nem fogok es Nektek sem kell ket hetet varni.
Hamarosan ujra itt!
A dal pedig a hajokazasrol jutott eszembe.
2010. szeptember 21., kedd
Ez 2 het es ket szivmelengetø nota
Eljøtt megint az a idø, amikor ujat jegyzek be! Tudom, hogy hianyoltatok-annyira, hogy azt elmondani nem lehet.
Nem tudom, mit kellene megosztanom veletek, ugyanis az elmult ket hetben azon kivul, hogy resztvettem egy 5napos szeminariumon, nem tørtent semmi extra. Valamit azert megis irok a nepszerusegem es olvasoim megørzese vegett.
Ime:
Azutan, hogy az eløzø litaniamat køzhirre tettem, nem gondoltam, hogy a rakøvetkezø het egy csøppet elter majd a korabbiaktol. Konkertan: nem tørtent semmi. Minden napom-komolyan mondom-ugyanolyan volt. Semmi valtozatossag. Hogy mindenki tisztaban legyen a dolgokkal - ebresztø, reggeli, egy csøpp szusszanas, aztan rohanas a buszra, hogy meg idejeben beerjek a kavezoba; a kavezoban a szokasos tea es szendvics elfogyasztasa (valahogy ki kell birni ebedig), beszelgetes azokkal a vendegekkel, akikkel mar joban vagyok, ebed, majd folytatodik a tarsalgas; par biliardmerkøzes, zaras, ut vissza a koliba, vacsora, utana vissza a szobaba es fekves, punnyadas, mert masra nincs erøm. Vagy ha megis akadna, akkor megejtek egy kønnyed setat a kørnyeken. Ez igen jol szokott esni, mert az, hogy az ember fia megprobalja minden figyelmet arra forditani, hogy odafigyeljen a hozza kulføldiul szolo embertars minden szavara, neha megerøltetø bir lenni. Barmily´ furcsa, ez volt egy hetig. A hetveget kisebb-nagyobb megszakitasokkal ataludtam. Es kitakaritottam a furdøszobamat. Nem sok...
A rakøvetkezø heten pedig egy szeminariumon vettem reszt, ami viszont nagyon jo volt. Mar csak azert is, mert talalkoztam a tøbbi ønkentessel es tovabbi uj arcokat ismertem meg, akik egy masik fogadoszervezeten keresztul vannak itt. Jo volt kiszakadni azokbol a bizonyos szurke hetkøznapokbol.
Ahol voltunk, az egy testnevelesi nepføiskola Fyn szigeten. Csak es kizarolag gyønyøru kørnyek (nem tulzok), bazi nagy termek a megfelelø felszerelessel. Volt ott minden, mint a bucsuban. Ami viszont nagyon meglepett a hellyel kapcsolatban, az az volt, hogy ott mindent a diakok csinalnak-a føzest kiveve. Nem am takaritobrigad szedi øssze a mocskot a fiatalok utan, hanem maguk a diakok. Egyik etkezes sem hosszabb 20percnel. Reggeli utan a føepulet takaritasa a program 8:00-ig, utana kezdødik az oktatas es egyeb foglalkozasok. Mi kivulallok vegig ugy ereztuk magunkat, mint a katonasagban. Ott is minden a pontossagrol szolt (az oke, hogy a danok komolyan veszik az idøpontok betartasat, na de ennyire?). Ha peldaul nem voltunk ott idøben az etkezøben, nem jutott sok a jobol. Pedig milyen finom etkek køzul lehetett valogatni, ha szerencses volt az ember! A danoknal az etkezes a burgonya-sult hus-salata combo-ra epul. Ezt meg fel lehet dobni egy jo adag chili con carne-val adott esetben - ahogy ezt en is tettem egyik alkalommal. Nagyon erdekes, søt inkabb ugy fogalmaznek, hogy pikans izvilag volt az, amit a sult hus es a chili con carne adott (utana a gyomromnak annyira nem tetszett a dolog).
A szeminarium masrol sem szolt, csak a csapatepitesrøl, ami az utolso napra kisse unalmassa valt. De nem is megyek bele a panaszkodasba. Volt mas emlitesre melto dolog, ami inkabb helyet erdemel ebben a memoarban.
A trenerek nagyon jo arcok voltak. Az egyik køzuluk peldaul egy hatalmas "Jo napot kivanok"-kal udvøzølt. Nagyon kellemes gesztus volt. Azt mondta, hogy volt parszor Magyarorszagon, meg van par ottani ismerøse, akiktøl megtanult ezt-azt. Es gondolta, hogy jo benyomast fog kelteni ezzel.
Ketagyas szobakban laktunk, nekem egy osztrak srac volt a szobatarsam. Szerencsere nem az a magaban kuksolo kupak volt. Nagyon jol kijøttunk egymassal. Tegyuk hozza, hogy fogyasztani is tudott:D
Sportiskola leven hasznaljuk ki a lehetøsegeket - gondoltam mar megerkezesemkor. Masnap reggel fel7kor szobatarsammal ugy ugrottunk ki az agybol, mintha muszaj lett volna es rohantunk az uszodaba, hogy egeszseges emberek leven majd leuszunk par hosszt. Ebbøl persze nem lett semmi, mert talaltunk egy labdat es azzal szorakoztunk (dobaltuk azokat, akik az ugrodeszkarol csobbantak bele a medencebe). A viz olyan frissitø volt, hogy a hatralevø reggeleken - szobatarsammal ellentetben - inkabb aludtam fel oraval tøbbet, mintsem a hideg vizben pacsaljak.
Deleløttønkent (a csapatepitesek utan, persze) mindenfele erdekes dolgokat csinaltunk. Peldaul: kreativ csoportmunka - kiallitast kellett kesziteni, melyben mindenki bemutatta a sajat projektjet. Csak adott eszkøzøkbøl lehetett dolgozni - mindenki kapott egy køzepes meretu kartondobozt, amelyet fel kellett disziteni zsirkreta, szines papir, ujsagokbol kivagott kepek segitsegevel. Volt ra egy orank. Persze itt nem csak az volt, hogy a csoportok amint elkeszultek, egymas utan prezentaltak, neem. Komolyan kellett venni azt biz´ az utolso szoig. Szlogent kellett kitalalni, valami figyelemfelkeltø plakatot kellett eszkabalni vagy valamilyen kisebb reklamot kellett eljatszani, hogy izgalmassa es ne egyhanguva valjek a dolog. Ezt en speciel kimondottan elveztem.
Egyik delutan ellatogattunk Odense-be. Ott szuletett Hans Christian Andersen dan meseiro. Meglatogattuk a szuløhazat, melynek helyen ma muzeum all. Az idegenvezetønk nem a gyakorlott fajtabol valo volt, igy hat nem volt mas valasztas, minthogy paran magunk fedeztuk fel a muzeumban rejlø erdekessegeket.
Ittletem alatt arra kellett rajønnøm, hogy Daniaban az un. nagyvarosok - København-t kiveve - nem nagyobbak, mint Szekesfehervar vagy Debrecen. Ket dologban viszont igencsak elterøek - joval tisztabbak es minden varosban van egy "Broadway".
Estenkent az iskola kulønbøzø termeiben, ha nem volt eppen foglalkozas, akkor ki lehetett probalni egy-ket sportot. Ilyenekre gondolok, mint a trambulinozas, falmaszas, de en inkabb maradtam a labdajatekoknal. Utobbi celokra hasznalhato terem akkora, hogy amikor beleptem, nem lattam a tulso veget. Hihetetlen nagy. A falon ez a felirat allt: "øsszesen 981 ember kepes kenyelmesen sportolni ebben a teremben". En ezt azert egy kicsit tulzasnak ereztem. de ha az okosok ezt allitjak, hat legyen.
A trenereink kikøtøttek, hogy mivel mi is az iskolaban tøltjuk azt a par napot, nincs kocsmazas es alkoholizalas a diakokra valo tekintettel. Kocsma raadasul nem is volt Ollerup-ban. Az ivast persze nem tudtuk megallni es elmasztunk a legkøzelebbi es egyetlen boltba es a biztonsag kedveert estenkent egy-ket sørt becsempesztunk magunknak a rezidenciankra, hogy az ilyenkor køtelezø szobabulin legyen mi oldja a gatlasokat. Utolso este volt egy leegyszerusitett activity-party (csak mutogatni kellett) pont a szobabuli alkalmabol. Par szo amit ki kellett - volna - talalni: ananasz, generator, kommunista, koala, ovszerautomata, a kinai nagy fal. Hihetetlen jol ereztuk magunkat.
Az utolso programok csak az øsszegzesrøl es a pakolasrol meg az ekkor szokasos esemenyekrøl szoltak-telefonszam- es e-mail cim-csere, esetleg facse felhasznalonev-csere. Nem volt valami szivderitø eljønni es bucsuzkodni. De az elet megy tovabb.
A "hazaut" eleinte egy kicsit para volt, mert az idøjaras nem azt a laza zaport adta, ami megszokott, hanem egy jo adag zivatar hullott ala az egbøl kb. fel oran keresztul megallas nelkul. A vonatom kesett is emiatt, ami miatt azt hittem, hogy nem erem el a csatlakozast. A csatlakozasra 5 percem volt a jegyem szerint. De hala a dan køzlekedesi rendszernek, minden klappolt.
Pentek ota meg megy minden a megszokott kerekvagas szerint.
meg hallotok rolam
Nem tudom, mit kellene megosztanom veletek, ugyanis az elmult ket hetben azon kivul, hogy resztvettem egy 5napos szeminariumon, nem tørtent semmi extra. Valamit azert megis irok a nepszerusegem es olvasoim megørzese vegett.
Ime:
Azutan, hogy az eløzø litaniamat køzhirre tettem, nem gondoltam, hogy a rakøvetkezø het egy csøppet elter majd a korabbiaktol. Konkertan: nem tørtent semmi. Minden napom-komolyan mondom-ugyanolyan volt. Semmi valtozatossag. Hogy mindenki tisztaban legyen a dolgokkal - ebresztø, reggeli, egy csøpp szusszanas, aztan rohanas a buszra, hogy meg idejeben beerjek a kavezoba; a kavezoban a szokasos tea es szendvics elfogyasztasa (valahogy ki kell birni ebedig), beszelgetes azokkal a vendegekkel, akikkel mar joban vagyok, ebed, majd folytatodik a tarsalgas; par biliardmerkøzes, zaras, ut vissza a koliba, vacsora, utana vissza a szobaba es fekves, punnyadas, mert masra nincs erøm. Vagy ha megis akadna, akkor megejtek egy kønnyed setat a kørnyeken. Ez igen jol szokott esni, mert az, hogy az ember fia megprobalja minden figyelmet arra forditani, hogy odafigyeljen a hozza kulføldiul szolo embertars minden szavara, neha megerøltetø bir lenni. Barmily´ furcsa, ez volt egy hetig. A hetveget kisebb-nagyobb megszakitasokkal ataludtam. Es kitakaritottam a furdøszobamat. Nem sok...
A rakøvetkezø heten pedig egy szeminariumon vettem reszt, ami viszont nagyon jo volt. Mar csak azert is, mert talalkoztam a tøbbi ønkentessel es tovabbi uj arcokat ismertem meg, akik egy masik fogadoszervezeten keresztul vannak itt. Jo volt kiszakadni azokbol a bizonyos szurke hetkøznapokbol.
Ahol voltunk, az egy testnevelesi nepføiskola Fyn szigeten. Csak es kizarolag gyønyøru kørnyek (nem tulzok), bazi nagy termek a megfelelø felszerelessel. Volt ott minden, mint a bucsuban. Ami viszont nagyon meglepett a hellyel kapcsolatban, az az volt, hogy ott mindent a diakok csinalnak-a føzest kiveve. Nem am takaritobrigad szedi øssze a mocskot a fiatalok utan, hanem maguk a diakok. Egyik etkezes sem hosszabb 20percnel. Reggeli utan a føepulet takaritasa a program 8:00-ig, utana kezdødik az oktatas es egyeb foglalkozasok. Mi kivulallok vegig ugy ereztuk magunkat, mint a katonasagban. Ott is minden a pontossagrol szolt (az oke, hogy a danok komolyan veszik az idøpontok betartasat, na de ennyire?). Ha peldaul nem voltunk ott idøben az etkezøben, nem jutott sok a jobol. Pedig milyen finom etkek køzul lehetett valogatni, ha szerencses volt az ember! A danoknal az etkezes a burgonya-sult hus-salata combo-ra epul. Ezt meg fel lehet dobni egy jo adag chili con carne-val adott esetben - ahogy ezt en is tettem egyik alkalommal. Nagyon erdekes, søt inkabb ugy fogalmaznek, hogy pikans izvilag volt az, amit a sult hus es a chili con carne adott (utana a gyomromnak annyira nem tetszett a dolog).
A szeminarium masrol sem szolt, csak a csapatepitesrøl, ami az utolso napra kisse unalmassa valt. De nem is megyek bele a panaszkodasba. Volt mas emlitesre melto dolog, ami inkabb helyet erdemel ebben a memoarban.
A trenerek nagyon jo arcok voltak. Az egyik køzuluk peldaul egy hatalmas "Jo napot kivanok"-kal udvøzølt. Nagyon kellemes gesztus volt. Azt mondta, hogy volt parszor Magyarorszagon, meg van par ottani ismerøse, akiktøl megtanult ezt-azt. Es gondolta, hogy jo benyomast fog kelteni ezzel.
Ketagyas szobakban laktunk, nekem egy osztrak srac volt a szobatarsam. Szerencsere nem az a magaban kuksolo kupak volt. Nagyon jol kijøttunk egymassal. Tegyuk hozza, hogy fogyasztani is tudott:D
Sportiskola leven hasznaljuk ki a lehetøsegeket - gondoltam mar megerkezesemkor. Masnap reggel fel7kor szobatarsammal ugy ugrottunk ki az agybol, mintha muszaj lett volna es rohantunk az uszodaba, hogy egeszseges emberek leven majd leuszunk par hosszt. Ebbøl persze nem lett semmi, mert talaltunk egy labdat es azzal szorakoztunk (dobaltuk azokat, akik az ugrodeszkarol csobbantak bele a medencebe). A viz olyan frissitø volt, hogy a hatralevø reggeleken - szobatarsammal ellentetben - inkabb aludtam fel oraval tøbbet, mintsem a hideg vizben pacsaljak.
Deleløttønkent (a csapatepitesek utan, persze) mindenfele erdekes dolgokat csinaltunk. Peldaul: kreativ csoportmunka - kiallitast kellett kesziteni, melyben mindenki bemutatta a sajat projektjet. Csak adott eszkøzøkbøl lehetett dolgozni - mindenki kapott egy køzepes meretu kartondobozt, amelyet fel kellett disziteni zsirkreta, szines papir, ujsagokbol kivagott kepek segitsegevel. Volt ra egy orank. Persze itt nem csak az volt, hogy a csoportok amint elkeszultek, egymas utan prezentaltak, neem. Komolyan kellett venni azt biz´ az utolso szoig. Szlogent kellett kitalalni, valami figyelemfelkeltø plakatot kellett eszkabalni vagy valamilyen kisebb reklamot kellett eljatszani, hogy izgalmassa es ne egyhanguva valjek a dolog. Ezt en speciel kimondottan elveztem.
Egyik delutan ellatogattunk Odense-be. Ott szuletett Hans Christian Andersen dan meseiro. Meglatogattuk a szuløhazat, melynek helyen ma muzeum all. Az idegenvezetønk nem a gyakorlott fajtabol valo volt, igy hat nem volt mas valasztas, minthogy paran magunk fedeztuk fel a muzeumban rejlø erdekessegeket.
Ittletem alatt arra kellett rajønnøm, hogy Daniaban az un. nagyvarosok - København-t kiveve - nem nagyobbak, mint Szekesfehervar vagy Debrecen. Ket dologban viszont igencsak elterøek - joval tisztabbak es minden varosban van egy "Broadway".
Estenkent az iskola kulønbøzø termeiben, ha nem volt eppen foglalkozas, akkor ki lehetett probalni egy-ket sportot. Ilyenekre gondolok, mint a trambulinozas, falmaszas, de en inkabb maradtam a labdajatekoknal. Utobbi celokra hasznalhato terem akkora, hogy amikor beleptem, nem lattam a tulso veget. Hihetetlen nagy. A falon ez a felirat allt: "øsszesen 981 ember kepes kenyelmesen sportolni ebben a teremben". En ezt azert egy kicsit tulzasnak ereztem. de ha az okosok ezt allitjak, hat legyen.
A trenereink kikøtøttek, hogy mivel mi is az iskolaban tøltjuk azt a par napot, nincs kocsmazas es alkoholizalas a diakokra valo tekintettel. Kocsma raadasul nem is volt Ollerup-ban. Az ivast persze nem tudtuk megallni es elmasztunk a legkøzelebbi es egyetlen boltba es a biztonsag kedveert estenkent egy-ket sørt becsempesztunk magunknak a rezidenciankra, hogy az ilyenkor køtelezø szobabulin legyen mi oldja a gatlasokat. Utolso este volt egy leegyszerusitett activity-party (csak mutogatni kellett) pont a szobabuli alkalmabol. Par szo amit ki kellett - volna - talalni: ananasz, generator, kommunista, koala, ovszerautomata, a kinai nagy fal. Hihetetlen jol ereztuk magunkat.
Az utolso programok csak az øsszegzesrøl es a pakolasrol meg az ekkor szokasos esemenyekrøl szoltak-telefonszam- es e-mail cim-csere, esetleg facse felhasznalonev-csere. Nem volt valami szivderitø eljønni es bucsuzkodni. De az elet megy tovabb.
A "hazaut" eleinte egy kicsit para volt, mert az idøjaras nem azt a laza zaport adta, ami megszokott, hanem egy jo adag zivatar hullott ala az egbøl kb. fel oran keresztul megallas nelkul. A vonatom kesett is emiatt, ami miatt azt hittem, hogy nem erem el a csatlakozast. A csatlakozasra 5 percem volt a jegyem szerint. De hala a dan køzlekedesi rendszernek, minden klappolt.
Pentek ota meg megy minden a megszokott kerekvagas szerint.
meg hallotok rolam
2010. szeptember 4., szombat
I Aarhus
Majdnem egy hete mar Aarhus-ban vagyok. Tøk jo! Viszont minden kezdet nehez-tartja a mondas.
Szoval hetfø kora reggel (kb.7-50kor) hatamra vettem nem csekely utipoggyaszomat, es elindultam Aarhus-ba. Az ut InterCity-vel majdnem 3 ora, ami egy ilyen kis orszagban, mint Denmark, szerintem hosszu ut. Az viszont mar mas kategoria, hogy ez a hosszu ut nagyon is kenyelmes volt. Itt a vonatok olyan felszereltek, hogy nagyon!Az utas csak azon a helyen ulhet, amit korabban lefoglalt. Mindenkinek megvan a pontos helye. Ez abban nyilvanul meg, hogy ahova szol a jegy, ott fej felett villog a kis digitalis kijelzø, hogy adott utas honnan hova utazik. Elteveszteni sem lehet a helyedet. Tovabba WiFi is van a vonatokon(valamint minden tømegkøzlekedesi eszkøzøn-de ez szerintem tøbbeknek nem ujdonsag).
Az allomason vart ram a supervisorom: "Hej, Laki! Pleased to meet you!" Azt hitte, hogy a vezeteknevem a keresztnevem, mert valami szamukra fontos papirt a magyar helyesirasi szabalyoknak megfeleløen szignoztam, nem pedig a nemzetkøzien elfogadott modszerrel(keresztnev,vezeteknev). Egy kicsit vicces szituacio volt. A supervisorom elvitt a szolgalati helyemre. Itt bemutatott minden fontos szemelynek - a konyhafønøktøl az igazgatoig mindenkinek. Itt is azt gondolta mindenki, hogy Laki a keresztnevem, de ezen gyorsan valtoztattak, miutan bemutatkoztam nekik. Lefutottuk a køtelezø vicceskedøs-hangulatjavitos poenokkal teletuzdelt kørøket, mutatva, hogy itt szinte minden megengedett bizonyos hatarig. Csak kicsit furcsan neztek ram, amikor nem talaltam nevetni az egyik - szerintuk poenos - elszolason. Azt viszont tenyleg meg kell hagyni, hogy nagyon aranyosak es segitøkeszek. Kaptam tøluk egy laptop-ot es egy szolgalati mobilt, hogy ne a magyarorszagi telefonomat hasznaljam az itteni hivasaimra. Søt meg egy biciklit is inteznek nekem a kønnyebb køzlekedes vegett. Mikor mindezt felkinaltak, azt se´ tudtam mit csinaljak hirtelen magammal. Elmegy egy gyerek hozzajuk abbol az ehes orszagbol (I´m a hungry hungarian) es tessek, csak magaval kell foglalkoznia-megtanulni a nyelvet es beilleszkedni. Oriasi!:D
A kavezoba beterø emberek elsø latasra ijesztøek voltak, de mara mar mas a helyzet. Nagyon zarkozottak, nehezen lehet veluk szoba elegyedni. Føleg køzel-keletiek vannak, øk alkotjak a vendegek tøbbseget a kavezoban - annak ellenere, hogy par napig meg tart a Ramadan.
Mondhatni egy kicsit baratsagosabban kezelnek, miutan nemelyikukkel sikerult par szot beszelni.
Røgtøn a bemutatasom alkalmabol az egyik øregfoszer(aki amint meghallotta, hogy egy kicsit tudok gitarozni) keritett a føld alol egy mandolint es egy gitart azert, hogy egyutt zeneljen velem par dal erejeig. Ebbøl persze semmi sem lett, mert ø nem tudta eljatszani, amit en igen, en pedig nem tudtam eljatszani, amit ø igen. De latszott rajta, hogy nagyon ørul annak, hogy konyitok valamelyest a muzsikalashoz. Ugyanø masnap ebed køzben hasznos es nagyon erdekes hely-es kortørteneti eløadast tartott.
E het keddje ota minden napomat azzal zartam, hogy egy masik vendeggel (ø is valami køzel-keleti orszagbol szarmazo ember) harcba szallok billiardozasban. Eredmeny: van meg mit tanulni az ellenfelemtøl, ugyanis a jatektudasom billiardban egyenlø a nullaval. De nem remenytelen a helyzet.
Essek par szo a lakhelyemrøl. A szallasom egy kollegiumi szoba egy føiskolan. Teljesen korrekt hely: egyedul vagyok egy ketagyas, (furdøszoba+wc incl.) szobaban. Pontosan nyugatra nez az ablakom, es valami csodalatos innen nezve a naplemente.
A koleszban kapok reggelit meg vacsorat, ebedhez pedig a kavezoban jutok.
A beilleszkedes eddig nagyon nehezen megy, ugyanis itt nem mindenki akar intenziven angolul beszelni. De megertik es keszseggel allnak rendelkezesemre, ha valami irant erdeklødøm. Ma peldaul megtudtam, hogy van a koli egyik epuleteben egy szauna. Hol van ilyen M.o-n barmelyik felsøoktatasi diakszalloban? Tovabba van itt egy hangszeres szoba ket dobszettel, hangfalakkal, erøsitøkkel, gitarokkal, zongorakkal es egyeb mas instrumentumokkal. Maga az epulet annyira nem szep, viszont a kørnyeke annal inkabb. Gyønyøru gondozott park, a føiskola møgøtt strandrøplabdapalya es fuves focipalya, valamint van egy kis toval is rendelkezik a suli. Elsø latasra nem tunik oktatasi intezmenynek.
Aarhus deli resze - ahol lakom - egy altalanos kulvarosra emlekeztet. Søt, inkabb egy nagy falura, ahol van helyijarat es emeletes hazak. Nagyon nyugodt hely, alig lehet embert latni, pedig igencsak belakott kørnyek. Kivaloan alkalmas vacsora utani setak lebonyolitasara. A belvaros nincs messze, kb 10perc busszal. A tengerpart sincs tavolabb mint 2km. Az itteni emberek el vannak ragadtatva ettol a varostol. Mindenkinek - akivel Aarhus-rol beszeltem - az a meggyøzødese, hogy Aarhus sokkal jobb, mint København, mert kisebb, nyugodtabb es nem annyira zsufolt. Hat igen, majd meglatom, hogy milyen. Be kell valljam, eddig meg nem vettem a faradsagot, hogy beutazzak a centerbe,de dolgozom az ugyøn.
Elmenyeim meg igencsak korlatozott szamuak, de ami kesik, nem mulik.
addig is:tanc
Szoval hetfø kora reggel (kb.7-50kor) hatamra vettem nem csekely utipoggyaszomat, es elindultam Aarhus-ba. Az ut InterCity-vel majdnem 3 ora, ami egy ilyen kis orszagban, mint Denmark, szerintem hosszu ut. Az viszont mar mas kategoria, hogy ez a hosszu ut nagyon is kenyelmes volt. Itt a vonatok olyan felszereltek, hogy nagyon!Az utas csak azon a helyen ulhet, amit korabban lefoglalt. Mindenkinek megvan a pontos helye. Ez abban nyilvanul meg, hogy ahova szol a jegy, ott fej felett villog a kis digitalis kijelzø, hogy adott utas honnan hova utazik. Elteveszteni sem lehet a helyedet. Tovabba WiFi is van a vonatokon(valamint minden tømegkøzlekedesi eszkøzøn-de ez szerintem tøbbeknek nem ujdonsag).
Az allomason vart ram a supervisorom: "Hej, Laki! Pleased to meet you!" Azt hitte, hogy a vezeteknevem a keresztnevem, mert valami szamukra fontos papirt a magyar helyesirasi szabalyoknak megfeleløen szignoztam, nem pedig a nemzetkøzien elfogadott modszerrel(keresztnev,vezeteknev). Egy kicsit vicces szituacio volt. A supervisorom elvitt a szolgalati helyemre. Itt bemutatott minden fontos szemelynek - a konyhafønøktøl az igazgatoig mindenkinek. Itt is azt gondolta mindenki, hogy Laki a keresztnevem, de ezen gyorsan valtoztattak, miutan bemutatkoztam nekik. Lefutottuk a køtelezø vicceskedøs-hangulatjavitos poenokkal teletuzdelt kørøket, mutatva, hogy itt szinte minden megengedett bizonyos hatarig. Csak kicsit furcsan neztek ram, amikor nem talaltam nevetni az egyik - szerintuk poenos - elszolason. Azt viszont tenyleg meg kell hagyni, hogy nagyon aranyosak es segitøkeszek. Kaptam tøluk egy laptop-ot es egy szolgalati mobilt, hogy ne a magyarorszagi telefonomat hasznaljam az itteni hivasaimra. Søt meg egy biciklit is inteznek nekem a kønnyebb køzlekedes vegett. Mikor mindezt felkinaltak, azt se´ tudtam mit csinaljak hirtelen magammal. Elmegy egy gyerek hozzajuk abbol az ehes orszagbol (I´m a hungry hungarian) es tessek, csak magaval kell foglalkoznia-megtanulni a nyelvet es beilleszkedni. Oriasi!:D
A kavezoba beterø emberek elsø latasra ijesztøek voltak, de mara mar mas a helyzet. Nagyon zarkozottak, nehezen lehet veluk szoba elegyedni. Føleg køzel-keletiek vannak, øk alkotjak a vendegek tøbbseget a kavezoban - annak ellenere, hogy par napig meg tart a Ramadan.
Mondhatni egy kicsit baratsagosabban kezelnek, miutan nemelyikukkel sikerult par szot beszelni.
Røgtøn a bemutatasom alkalmabol az egyik øregfoszer(aki amint meghallotta, hogy egy kicsit tudok gitarozni) keritett a føld alol egy mandolint es egy gitart azert, hogy egyutt zeneljen velem par dal erejeig. Ebbøl persze semmi sem lett, mert ø nem tudta eljatszani, amit en igen, en pedig nem tudtam eljatszani, amit ø igen. De latszott rajta, hogy nagyon ørul annak, hogy konyitok valamelyest a muzsikalashoz. Ugyanø masnap ebed køzben hasznos es nagyon erdekes hely-es kortørteneti eløadast tartott.
E het keddje ota minden napomat azzal zartam, hogy egy masik vendeggel (ø is valami køzel-keleti orszagbol szarmazo ember) harcba szallok billiardozasban. Eredmeny: van meg mit tanulni az ellenfelemtøl, ugyanis a jatektudasom billiardban egyenlø a nullaval. De nem remenytelen a helyzet.
Essek par szo a lakhelyemrøl. A szallasom egy kollegiumi szoba egy føiskolan. Teljesen korrekt hely: egyedul vagyok egy ketagyas, (furdøszoba+wc incl.) szobaban. Pontosan nyugatra nez az ablakom, es valami csodalatos innen nezve a naplemente.
A koleszban kapok reggelit meg vacsorat, ebedhez pedig a kavezoban jutok.
A beilleszkedes eddig nagyon nehezen megy, ugyanis itt nem mindenki akar intenziven angolul beszelni. De megertik es keszseggel allnak rendelkezesemre, ha valami irant erdeklødøm. Ma peldaul megtudtam, hogy van a koli egyik epuleteben egy szauna. Hol van ilyen M.o-n barmelyik felsøoktatasi diakszalloban? Tovabba van itt egy hangszeres szoba ket dobszettel, hangfalakkal, erøsitøkkel, gitarokkal, zongorakkal es egyeb mas instrumentumokkal. Maga az epulet annyira nem szep, viszont a kørnyeke annal inkabb. Gyønyøru gondozott park, a føiskola møgøtt strandrøplabdapalya es fuves focipalya, valamint van egy kis toval is rendelkezik a suli. Elsø latasra nem tunik oktatasi intezmenynek.
Aarhus deli resze - ahol lakom - egy altalanos kulvarosra emlekeztet. Søt, inkabb egy nagy falura, ahol van helyijarat es emeletes hazak. Nagyon nyugodt hely, alig lehet embert latni, pedig igencsak belakott kørnyek. Kivaloan alkalmas vacsora utani setak lebonyolitasara. A belvaros nincs messze, kb 10perc busszal. A tengerpart sincs tavolabb mint 2km. Az itteni emberek el vannak ragadtatva ettol a varostol. Mindenkinek - akivel Aarhus-rol beszeltem - az a meggyøzødese, hogy Aarhus sokkal jobb, mint København, mert kisebb, nyugodtabb es nem annyira zsufolt. Hat igen, majd meglatom, hogy milyen. Be kell valljam, eddig meg nem vettem a faradsagot, hogy beutazzak a centerbe,de dolgozom az ugyøn.
Elmenyeim meg igencsak korlatozott szamuak, de ami kesik, nem mulik.
addig is:tanc
2010. augusztus 27., péntek
Eltelt egy hét
A mai nappal tulajdonképpen megkezdődött a tényleges önálló élet Dániában.Vége az intro-szemináriumnak, szélednek szét az emberek, stb. De a társaság fele Koppenhágában marad - mert itt van a szolgálati helye. Eme emberek javarészt németek, akik igen jófejek és nagy mennyiségű fogyasztásra képesek a sör terén...
Ha már a fogyasztásnál vagyok, meg kell említenem, hogy mindig ennünk kellett - na nem azért, mert éhesek voltunk, hanem mert nem tudtak már mit kitalálni nekünk. Ennek én speciel kifejezetten örültem. Csak az volt a baj, hogy mindig sietni kellett.
De most, hogy vége a szeminárnak, nem tudom hogyan tovább(leginkább a kajálással). Itt Koppenhágában semmit sem tudok elintézni, csak a lakhelyemhez legközelebbi hivatalban tudok ügyintézni.
Elméletileg hétfőn kell Aarhus-ba mennem, de lehet, hogy csak szerda lesz belőle. Amúgy örülök, hogy a hétvégét még itt tölthetem, mert lehet sightseeing-elni. A főváros nagyon szép. A legfontosabb nevezetességük, a Kis hableány szobra azonban pont Hong-Kongban van az Expo-n:S
Koppenhágát csak ajánlani tudom! Tejjel-mézzel folyó Kánaán. Itt minden megtalálható.Hímnemű olvasóim, ha valamelytek idetéved, számoljon azzal, hogy a jó nők úgy hemzsegnek itt, mint a pingvinek télvíz idején. A sörmennyiségből pedig Dunát lehet rekeszteni! Csak Carlsberg és Tuborg, ami közül választani lehet a legtöbb supermarket-ben.
Röviden: itt nem lehet unatkozni.
Kedves felebarátaim, képekkel egyenlőre még nem tudok szolgálni. Azonban van itt valami, ami a mégis szórakozás tárgyát képezi.
I'll be back
Ha már a fogyasztásnál vagyok, meg kell említenem, hogy mindig ennünk kellett - na nem azért, mert éhesek voltunk, hanem mert nem tudtak már mit kitalálni nekünk. Ennek én speciel kifejezetten örültem. Csak az volt a baj, hogy mindig sietni kellett.
De most, hogy vége a szeminárnak, nem tudom hogyan tovább(leginkább a kajálással). Itt Koppenhágában semmit sem tudok elintézni, csak a lakhelyemhez legközelebbi hivatalban tudok ügyintézni.
Elméletileg hétfőn kell Aarhus-ba mennem, de lehet, hogy csak szerda lesz belőle. Amúgy örülök, hogy a hétvégét még itt tölthetem, mert lehet sightseeing-elni. A főváros nagyon szép. A legfontosabb nevezetességük, a Kis hableány szobra azonban pont Hong-Kongban van az Expo-n:S
Koppenhágát csak ajánlani tudom! Tejjel-mézzel folyó Kánaán. Itt minden megtalálható.Hímnemű olvasóim, ha valamelytek idetéved, számoljon azzal, hogy a jó nők úgy hemzsegnek itt, mint a pingvinek télvíz idején. A sörmennyiségből pedig Dunát lehet rekeszteni! Csak Carlsberg és Tuborg, ami közül választani lehet a legtöbb supermarket-ben.
Röviden: itt nem lehet unatkozni.
Kedves felebarátaim, képekkel egyenlőre még nem tudok szolgálni. Azonban van itt valami, ami a mégis szórakozás tárgyát képezi.
I'll be back
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)